A dolgozat középpontjában a 7. osztályos tanulók által már tanult néhány fizikai és kémiai kulcsfogalomról, illetve alapvető összefüggésről alkotott téves elképzelések felderítése és elemzése áll. Egy, a diákok által kitöltött teszt elemzése során dolgozza föl, hogy milyen típusú válaszokat adtak a kérdésekre. A tapasztaltak alapján kijelenthető, hogy a tanulók tudása a 7. osztályos kémia tanulás után is igen heterogén, és gyakoriak a tévképzetek is. A konklúziót tartalmazó fejezetben fel lettek sorolva az előforduló tévképzetekre néhány tipikus példa, amelyekre a tanároknak érdemes figyelnie annak érdekében, hogy kialakulásukat megelőzhessék, elkerülhessék vagy a meglévő tévképzeteket korrigálhassák.
A cikkben taglált adatok bizonyítják, hogy a természettudományos fogalmak olyan komplex képződmények, melyek helyes kialakítása körültekintést és módszertani pontosságot igényel. A helyes kialakítást nehezítik a gyermekkori naiv elméletek és a pontatlan magyarázatok vagy a hiányos meghatározások. Mindezek mellett, ha a pedagógusok is rendelkeznek tévképzettel, egyre nehezebbé válik a tévképzetek fölülírása, megváltoztatása. A tévképzetek kialakulásának okai mögött még számos meghatározó tényezőt feltételezhető, mint a tanulási stílus vagy intelligenciaszint.
A cikkben áttekintésre kerülnek azok a hatások és tudománytörténeti előzmények, amelyek eredményeként a tanulás folyamatainak mai, konstruktivista értelmezése kialakult. Két, az empirikus kutatáshoz kapcsolódó fogalom, a tévképzetek és a fogalmi váltás részletes ismertetésén, keresztül illusztrálódnak azok a tartalmi keretek és kutatási irányok, módszerek, amelyek a vizsgálat elméleti hátteréül szolgálnak. A kémiatantárgy néhány alapvető fogalmának megértésével kapcsolatos empirikus vizsgálatok elsősorban az anyagfogalom fejlődésével és az anyagi változások megértésével kapcsolatosak. Továbbá bemutatásra kerülnek azok a lépések, amelyeken keresztül a tanulók eljutnak a tudományos alapon szerveződött részecskeszemléletű anyagfelfogásig és szó lesz azokról az eddig feltárt megértési nehézségekről, amelyek a kémiát nehezen tanulható tantárggyá teszik. Az anyag fogalmához és az anyagi változásokhoz kapcsolódó gyermeki elképzeléseket, és az ezekhez, valamint az anyagfogalom fejlődéséhez kapcsolódó empirikus vizsgálatok két alfejezetben kerülnek bemutatásra. Végezetül megjelenik pár javaslat, amelyek hasznosak lehetnek az iskolai tanítási gyakorlat számára.
Mérésünkben 500 budapesti, 7-12. évfolyamos általános iskolai, gimnáziumi és szakgimnáziumi tanuló vett részt 2018 őszén. Tíz, egyszerűnek szánt hétköznapi, de természettudományokhoz kötődő kérdést tettünk fel a diákoknak egy feladatlap segítségével. A kérdések nyitott végűek voltak, és részletes magyarázatot kértünk tőlük. Az oldódással kapcsolatos kérdés így hangzott: „Hogyan változik meg a cukor szerkezete és tömege, ha vízbe tesszük?” A válaszok között felbukkant számos, a korábbiakban említett tévképzet.
