Egy kutatási eredményekre támaszkodó
kémiaoktatás elméleti alapjai

1.1. Tanuláselméleti alapok
1.1.1. A tanulás mint információfeldolgozás
1.1.2. A konstruktivista tanuláselmélet
1.1.3. A kognitív terhelési elmélet
1.2. A tanulók kémiai gondolkodásának jellemzői
1.2.1. A primitív axiomák (p-primek)
a tanulók gondolkodásában
1.2.2. Implicit feltételezések (Talanquer modellje)
1.3. Miért nehéz a kémia?
1.3.1. A kémiai fogalmak természete
1.3.2. Fogalmi fejlődés és fogalmi váltás a kémia
tanulása során
1.3.3. Nyelvi nehézségek
1.3.4. Megértési zavarok a kémia tanulásában
1.3.5. A tudomány logikája
A kémiaoktatás eszközei, eljárásai és módszerei
a kutatási eredmények tükrében

2.1. A tanterv
2.2. A tananyag feldolgozása
2.3. A tankönyv
2.4. A tanítási módszer
2.4.1. A kémia tanításának hagyományos módszerei
2.4.2. A konstruktivista pedagógia
2.5. Tanulásszervezési eljárások
2.5.1. Frontális módszerek
2.5.2. A kooperatív tanítás-tanulás
2.5.3. A projektmódszer
2.6. A szemléltetés
2.6.1. A kémiai kísérlet
2.6.2. Modellek használata
2.6.3. Információs és kommunikációs technológiák
2.7. A problémamegoldás
2.7.1. A természettudományos problémamegoldó
gondolkodás
2.7.2. Problémamegoldás és kémiai kísérlet
2.7.3. Kémiai számítások
2.8. Ellenőrzés és értékelés
A kémiaoktatás kutatásának módszertani alapjai
3.1. Kutatásmódszertani alapok
3.1.1. A kémia szakmódszertan mint tudomány
3.1.2. A kémiaoktatás kutatásának folyamata
3.1.3. A kutatási eredmények publikálása
3.2. Tudásszerkezet-vizsgálatok
3.2.1. A szóasszociációs teszt
3.2.2. A tudástérelmélet

1. A fogalmi megértés problémája a kémiában
Tóth Zoltán
2. Képességfejlesztés a kémiaórán
Bohdaneczky Lászlóné
3. Kooperatív technikák alkalmazása a kémia tanításában
és tanulásában
Bohdaneczky Lászlóné
4. A projektmódszer alkalmazása a kémia tanításában
Bohdaneczky Lászlóné
5. Számítógépes programok a kémiatanár szolgálatában
Bohdaneczky Lászlóné
6. Alkalmazásközpontú kémiatanítás
Tóth Zoltán
7. Új lehetőségek a tanórai kísérletezésben
Tóth Zoltán – Sarka Lajos
8. Az alapvető kémiai számítások tanításának módszertani kérdései
Tóth Zoltán
9. Felkészülés és felkészítés a kémia érettségire
Sarka Lajos
10. A tehetséggondozás lehetőségei kémiából
Bohdaneczky Lászlóné – Sarka Lajos

I. A TANÍTÁSI ÉS TANULÁSI FOLYAMAT TERVEZÉSE ÉS SZERVEZÉSE
Szalay Luca
II. A KÉMIAI FOGALMAK TANÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉS PROBLÉMÁI
Tóth Zoltán
III. OKTATÁSI MÓDSZEREK
Balázs Katalin, Labancz István, Szalay Luca
IV. KÉMIAI KÍSÉRLETEK ÉS EGYÉB SZEMLÉLTETÉSI MÓDOK
Riedel Miklós, Rózsahegyi Márta, Wajand Judit, Tóth Zoltán
V. A GONDOLKODÁSI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE
Balázs Katalin, Szalay Luca, Tóth Zoltán
VI. A KÉMIAI SZÁMÍTÁSOK TANÍTÁSA
Rózsahegyi Márta, Szalay Luca, Tóth Zoltán, Wajand Judit
VII. DIFFERENCIÁLT OKTATÁS, FELZÁRKÓZTATÁS, TEHETSÉGGONDOZÁS
Balázs Katalin, Szalay Luca
VIII. INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSA A KÉMIAOKTATÁSBAN
Főző Attila
IX. ÁLTUDOMÁNYOK ÉS ISMERETTERJESZTÉS
Riedel Miklós
X. A KÖRNYEZETI NEVELÉS ÉS A FENNTARTHATÓSÁG PEDAGÓGIÁJA
Schróth Ágnes
XI. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS, MÉRÉS
Csenki József
XII. A KÉMIAOKTATÁS KUTATÁSÁNAK ALAPJAI
Tóth Zoltán

1. fejezet. A természetismeret tanításának társadalmi alapjai
2. fejezet. Az anyagkép és az energiafogalom tanításának szaktudományi háttere és szemléleti kérdései
3. fejezet. A kölcsönhatások témakör tanításának szaktudományi háttere és szemléleti kérdései
4. fejezet. A mozgások témakör tanításának szaktudományi háttere és szemléleti kérdései
5. fejezet. A tér- és az időszemlélet alakításának szaktudományi háttere és
szemléleti kérdései
6. fejezet. Az összefüggő rendszerek tanításának szaktudományi háttere és szemlélete
7. fejezet. A természetismereti tudásszerzés didaktikai háttere
8. fejezet. Készség- és kompetenciafejlesztés a természetismeret tanításában
9. fejezet. A természetismeret tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlata
10. fejezet. A tanítási-tanulási folyamat tervezése és értékelése
Proteomika

Dr. Darula Zsuzsa tudományos munkatárs
Dr. Gulyás Éva tudományos munkatárs
Dr. Klement Éva tudományos munkatárs
Dr. Medzihradszky-Fölkl Katalin tudományos tanácsadó

MTA SZBK Proteomikai Kutatócsoport

Milyenek a Leclanché-féle „szárazelemek”?

Dr. Galbács Zoltán ny. egyetemi docens,
SZTE Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék, Szeged


Tévképzetek a kémiában – Könyvismertetés

Kapitány János Sándor középiskolai tanár,
Wesselényi Miklós Mûszaki Szakközépiskola, Budapest